- néhány olyan régi ismerőssel találkoztam, akiket a hátam közepére kívántam, és akikkel jópofiznom kellet
- három nappal érkezésem után közölték velem, hogy olyan megbízást adnak, ami valószínűleg évekig elhúzódhat
- két hónap után megbetegedtem, de annyira, hogy másfél hétig csak aludni tudtam, azt is fájdalomcsillapító gyógyteák kannaszámra való vedelése után. Még most se vagyok teljesen jól, ráadásul a régi súlyomnak körülbelül a felére csökkentem
- ott-tartózkodásom ideje alatt kétszer jött rám ugyanaz a furcsa "mélypont-érzés", ami tavalyelőtt ősszel is, ez pedig azt eredményezte, hogy mindenkivel összevesztem, és sikerült még azokkal is megutáltatnom magam, akiket pedig egészen kedvelek, ráadásul megöltem két ártatlan embert
- amíg távol voltam, néhány "jóbarát" bevette magát a lakásomba, és három hónapig ott lakott, erről persze csak utólag szóltak
- Nissza októberben azt írta, hogy egy ideig nem jelentkezik, de az biztos, hogy még új év előtt találkozunk, azóta sem hallotam felőle
- Kali kussol.
Némileg meglepett az, hogy mikor hazajöttem, semmit nem ott találtam, ahová előzőleg tettem, és az is, hogy a telefon és az áram is ki volt kapcsolva, a postaládám pedig dagadozott a hivatalos, pénzt követelő levelektől. Erre mondják az, hogy hoppá. A számlákról, meg ilyen apróságokról nemes egyszerűséggel megfeledkeztem, tiszta szerencse, hogy a lakbért nem én fizetem, mert azzal talán lettek volna gondok. A lakásomat a három kedves ismerős, akik itt húzták meg magukat nálam pár napig (vgy inkább pár hétig, a lakás állapotából ítélve) finoman szólva felforgatták, és semmit nem takarítottak el maguk után, még a vécét se húzták le.... Mocskos, igénytelen népség. Az biztos, hogy ha megtalálom őket, abból nem lesz köszönet. Mivel még mindig betegeskedem, elég hamar fáradok, úgyhogy most abbahagyom kic

1 megjegyzés:
Kérlek, írj még.
Megjegyzés küldése